Hunyd le a szemed, ?s k?pzelj magad el? egy cs?nya, gyomos, gazokkal teli kertet! A tulajdonos elhat?rozza, hogy ezen v?ltoztatni kell. Tan?csot k?r, embereket fogad, ? maga is be?ll a munk?ba ?s kiirtja az ?sszes gyomot. Azt?n pal?nt?t, facsemet?t k?r tan?csad?it?l, felsz?ntatja a f?ldet ?s megtr?gy?zza. Mi t?rt?nik, ha itt meg?ll? Ha nem vet, nem ?ltet semmit a rendbe rakott, ?letet, n?veked?st, term?st adni el?k?sz?tett f?ldbe? A sz?l, a madarak ?jabb, ?s m?g t?bb haszontalan gyomn?v?ny magj?t sz?ll?tj?k, ejtik bele a term?kenny? v?lt f?ldbe. N?h?ny h?t ?s a dudva m?g buj?bb, er?sebb lesz, mint volt. Isten sz?nt?f?ldj?nek gazd?i, igehirdet?st hallgat?, olvas? gyermekei gyakran felismerik lelk?k kertj?nek gyoml?latlans?g?t. Megsz?letik benn?k a v?gy minden haszontalans?g kiirt?s?ra - ez nagyon j?. De, ha id?r?l-id?re nem vetj?k be az ?vek h?nyattat?sait t?l?l?, ?vel? isteni ?zenetekkel a lelk?nket, esz?nket, sz?nkat, ?jra rendezetlenn?, t?sk?ss?, v?lik a lelk?nk. Ebben a kis gy jtem?nyben ?vel?, id?t ?ll? ?zeneteket tal?l az olvas?. Isten k?ldte, vetette ?ket. R?nk b?zza, mit kezd?nk vel?k.