Унгарски език
Pierre Carlet de Chamblain de Marivaux (1688-1763) színes, szellemes alkotó - komoly mondanivalóval. Színpadi darabjai mellett más irodalmi műfajokban is alkotott. Ahogyan Watteau a festészetben vagy Mozart a zenében, Marivaux joggal lehetne a rokokó kitüntetett figurája az irodalomban. Pályája több szálon futott, figyelemre méltó filozófiai esszéket, regényeket, eposzparódiákat írt, miközben a színpadot sem hanyagolta el. Kezdetben még a tragédia műfajával is próbálkozott, de sikertelenül. Okos belátással súlyos mondanivalóit ezután mulatságos komédiákban írta meg. Talán azért nem tett szert oly széles körű népszerűségre, mert műveinek sokrétegű szerkesztése, nyelvi és gondolati komplexitása komolyan próbára teszi a nézőt (és az olvasót). Csaknem harminc vígjátéka, négy (részben befejezetlen) regénye, valamint publicisztika és filozófiai értekezés határán billegő "folyóiratai" a francia irodalom legnagyobbjai közé emelik: nem túlzás, hogy Moliere mellett ő a commedia dell'arte hagyományának legtehetségesebb folytatója a francia színjátékírók között. A kötetbe válogatott kilenc komédia ebben a fordításban itt jelenik meg először nyomtatásban. Ilyen értelemben a gyűjtemény hiánypótló, és hozzájárulhat a szerző magyarországi recepciójának további gazdagításához. A darabok fő témája mindenütt a szerelem, a meglepetésként, váratlanul feltámadó vonzalmak és a velük járó bonyodalmak, amelyeket Marivaux az olasz népi kultúra és a francia színház legjobb tradícióit folytatva mutat be.
